Az angina (angina pectoris) vagy koszorúér-betegség éles fájdalom vagy nyomásérzés a mellkasban, amelyet a szív bizonyos részén fellépő elégtelen vérellátás okoz. Az angina a koszorúér-betegség domináló tünete, a szívet ellátó vérerek szűkülete vagy elzáródása következtében fejlődik ki.
A beteg szubjektív érzése úgy írható le, mint fájdalmas szorítás vagy nyomás a szegycsont körül, amely gyakran kisugárzik a karba, kézbe, nyakba vagy az állba. Rendszerint legalább 5 percig tart és megszűnik a megfelelő gyógyszer bevételére vagy nyugalomra.
Mi okozza az anginát?
A hirtelen fellépő szívtáji fájdalom akkor jelentkezik, amikor az oxigénigényt nem elégíti ki a vér által szállított oxigénmennyiség. Az anginás rohamokat gyakran váltja ki fizikai terhelés, túlzott lelki terhelés, a szervezet hirtelen lehűlése vagy túlmelegedése, és gyakran fordul elő nehéz vagy fűszeres ételek vagy alkohol fogyasztása után. Ilyen esetekben a szív fokozott munkavégzésre kényszerül, de nem kap elég oxigént, ez okozza a fájdalmat.
Fenyegető infarktus jelei-e az anginás rohamok?
Lényeges hangsúlyozni, hogy az angina nem szívizominfarktus (=szívroham). A hirtelen fájdalmat csak a terhelődő szívizomban átmenetileg fellépő oxigénhiány okozza.
Az anginától eltérően a szívizominfarktus visszafordíthatatlan változásokat okoz a szívszövetben, mivel a szívizomzat egy része egyáltalán nem kap vért a vérellátás valamilyen akadálya következtében. Szívrohamban a fájdalom erősebb, hosszabb ideig tart és nem szűnik meg pihenésre vagy a nyelv alá helyezett nitroglicerin alkalmazására. A szívrohamot egyben hányinger, megsemmisítő gyengeség érzése és (hideg) verejtékezés kíséri.
Angina-e minden mellkasi fájdalom?
Biztosan nem. Nem minden mellkasi fájdalmat és még csak nem is minden szívközeli fájdalmat kell a koszorúér-betegség tünetének tekintenünk. Pl. ha a fájdalom 30-40 másodpercnél rövidebb ideig tart, mély légvételre, testhelyzetváltozásra vagy egy korty víz ivására megszűnik, nem kell aggódnia, hogy koszorúér-betegség az oka annak, amit tapasztal.
Hogyan diagnosztizálják az anginát?
Az orvos a diagnózist általában a fájdalom jellege és fellépésének körülményei alapján állapítja meg. Egyéb betegségek kizárása céljából többféle orvosi vizsgálat elvégzése is szükséges, ilyenek az EKG-vizsgálatok (nyugalmi helyzetben, ill. terhelés után készített EKG) és a koszorúerek röntgenvizsgálata (coronaria-angiográfia), valamint a vérnyomásmérések.
Az EKG-t a szív elektromos impulzusainak vizsgálatára használják. Ezek az impulzusok kimutathatják, hogy a szív vérellátása elégtelen-e vagy megfelelő, felfedik a szívritmuszavarokat és néhány egyéb eltérést. Annak érdekében, hogy a szív működéséről teljes képet kapjon, a szakorvos nyugalmi helyzetben és fizikai terhelés után is készít elektrokardiogramot. A részleteket jobban ábrázoló terheléses tesztek értékelni képesek a szívben a véráramlást mind nyugalmi helyzetben, mind terhelés során. Kis mennyiségű radioizotópot (rendszerint talliumot) alkalmaznak intravénás mikrokatéter segítségével, miközben terhelésnek teszik ki a szervezetet. Ezt követően egy speciális műszer fel tudja térképezni, hogyan oszlik el a tallium a szívizom különböző részeiben. Az anyag koncentrációjának különbsége vagy hiánya valamelyik részben megmutatja, hogy a szívnek mely részeit érinti az isémia (elégtelen vérellátás).
A legpontosabb módszer a koszorúerek károsodásainak kimutatására az angiogram, azaz a koszorúerek röntgenvizsgálata (coronarographia). Egy vékony, hajlékony csövet (katéter) vezetnek be a lágyékon vagy a felkaron keresztül az érrendszerbe, s addig tolják előre, amíg el nem éri a szívizomzatot vérrel ellátó két koszorúér egyikét. Ez után kontrasztanyagot fecskendeznek be, melynek segítségével röntgenképernyőn láthatók lesznek a koszorúerek esetlegesen károsodott vagy elzáródott szakaszai.
Az angina kezelése
Az angina sikeres kezelése során a betegség kialakulásához vezető rizikófaktorokra kell koncentrálni. Ezek a rizikófaktorok a következők: emelkedett vérnyomás, emelkedett koleszterinszintek, elhízás és dohányzás. Kezelőorvosa megfelelő gyógyszereket, egészséges étrendet és testmozgást fog javasolni.
Évtizedeken át a nitrátok voltak az elsődleges gyógyszerek az angina kezelésében, ill. annak megelőzésében. Jelenleg trinitrát-, dinitrát- és mononitrát-készítmények állnak rendelkezésünkre. Hatásmechanizmusuk a koszorúerek tágításán alapul, ily módon növelik a szívizomba jutó oxigén mennyiségét. A gyógyszer felírása előtt az orvosnak tájékoztatnia kell a beteget a lehetséges mellékhatásokról, melyek a következők: fejfájás, kipirulás, a vérnyomás túl nagy mérvű csökkenése, szédülés és tolerancia kialakulása (ez utóbbi jelentése: a szervezet megszűnik reagálni a gyógyszer addig alkalmazott adagjára).
Beszéljünk részletesebben az egyes nitrátcsoportokról!
A trinitrátok csoportjába tartozik a széles körben ismert nitroglicerin, amelyet azonnali, de rövid időtartamú hatás jellemez. A nitroglicerint főleg az anginás rohamok megszüntetésére használják.
A dinitrátok is használhatók az angina sürgősségi kezelésére, feltéve, hogy sublingualisan (a tablettát a nyelv alá helyezve) alkalmazzák. Gyakrabban használják azonban őket hosszú távú kezelés során és az angina megelőzésére. Szájon át alkalmazva - a trinitrátokhoz hasonlóan - a dinitrátok is felszívódnak a belekből, keresztülhaladnak a májon, ahol nagymérvű metabolikus változásokon mennek át, főként mononitrátokra bomlanak le. Ebből adódik, hogy fő metabolitjuk, a mononitrát az egyetlen nitrát, amely változatlan marad a vérben és direkt módon biztosítja a gyógyszer hatásosságát. A mononitrátokat tartalmazó készítmények tulajdonságai ezért eltérnek más, az angina kezelésére használt gyógyszercsoportokéitól.
A mononitrátok jellemző tulajdonsága, hogy hatásuk csak a bevétel után legalább 30 perccel érezhető. Ez az oka annak, hogy nem használják őket az anginás roham sürgősségi kezelésében. Fő alkalmazási területük a hosszú távú, biztonságos kezelés és az anginás fájdalom megelőzése.
Az angina kezelésében a nitrátokon kívül alkalmazzák még a bétablokkolókat, mivel csökkentik a szívösszehúzódások gyakoriságát és erejét, valamint a kalciumcsatorna- blokkolókat, amelyek megelőzik a spazmust (érgörcsöt) a koszorúerekben.
Az angina különösen súlyos eseteiben, amikor a gyógyszeres kezelés nem eléggé hatásos, sebészi módszereket (coronaria-bypass) vagy ballon-angioplasztikát alkalmaznak. A coronaria-bypass olyan sebészi beavatkozás, melynek során egy véreret ültetnek be az elzárt koszorúérszakaszhoz. Ez hivatott biztosítani a véráramlást a szívnek ahhoz a részéhez, amelyet normális esetben az érintett artéria látna el. Ehhez a műtéthez rendszerint a lábból vett vénákat és a szegycsont mögötti artériákat használják fel.
Az angioplasztika során egy katétert, amelynek a végén egy kis ballon van, vezetnek be az érrendszerbe a lágyéknál vagy a könyöknél, és felvezetik azt a koszorúér-szűkület helyéhez. A ballont aztán felfújják, ami megtágítja a szűkült szakaszt.
Terhelhetők-e az anginás betegek?
Igen, de a gyakorlatok rendjének és intenzitásának tervezésekor Önnek ki kell kérnie orvosa tanácsát. A fizikai terhelés segít emelni a fájdalomküszöböt, csökkenti a stresszt, javítja a szív oxigénellátását és korlátok közt tartja az Ön testsúlyát. Az orvosok kezdetnek könnyű gyakorlatokat ajánlanak és a gyakorlatok fokozatos nehezítését javasolják. Napi 5 percnyi séta jó kezdet lehet, amely pár hónap alatt 1/2 vagy akár 1 órára növelhető. Kerülnie kell a hirtelen túlzott terhelést.
Mi a különbség a stabil és az instabil angina között?
Alapvető különbség van a stabil (terhelésre jelentkező angina) és az instabil angina (nyugalmi angina) között.
A betegség leggyakoribb formája a stabil angina. Ennek tipikus vonása, hogy az angina pectoris epizódjai általában többé-kevésbé előre jelezhető rendszerességgel fordulnak elő. A beteget nem lepi meg az állapota, hiszen tudja, hogy a rohamok többnyire stressz vagy fizikai megterhelés után jelentkeznek.
Némely esetben azonban az angina lehet kiszámíthatatlan is. A mellkasi fájdalom meglepően súlyos vagy gyakori rohamai jellemzik, amik minimális terhelésre vagy nyugalomban jelentkeznek. Az anginának ezt a típusát nevezik instabil anginának vagy nyugalmi anginának, és ez különlegesen gondos kezelést igényel.
Az instabil angina meghatározást használják annak a szituációnak a jellemzésére is, amikor a szívizominfarktus tünetei jelentkeznek, de ezt klinikai tesztek nem erősítik meg és a tünetek nem vezetnek a szívizom állandósult károsodásához.
Az angina megelőzése
Az angina kialakulásának megelőzésében kimagasló szerepe van a testmozgásnak, az egészséges étrendnek, az alkoholfogyasztás csökkentésének és a dohányzás elhagyásának.
[ Vissza a tartalomjegyzékhez ] [ Főoldal ] [ Lúgusító próbaadag megrendelése ]